Tiniproblémák.
Mindig ezt modnta Bátyám... hogy tinihisztizek... aztán elkezdődött az egyetem. A vizsgák, a pótvizsga, zh javító. És ez lett a legnagyobb stresszem. Hogy ezek menjenek, jól sikerüljenek. És már nem hisztiztem. Nem voltak csajos vitáim, nemvoltak fölösleges panaszáradataim.
Nehéz az egyetem, ha jól csinálja az ember. És szeretem nagyon, csak sűrű, és sok.
Fáradtság, kimerültség, félelem. Ez van most.
Kevés emberre van szükségem. És szerencsére ( ? ) rám sincs szüksége szinte senkinek. Kevés ember hiányzik. De aki hiányzik, az nagyon. Nem jó ez így.. félelmetes. De majd lesz valami. :)