rossz ilyesmit olvasni tőled, főleg ilyen sokszor. egyébként nem tudom én mennyit tudok ezekről, néztem ma kedvenc közösségi oldalunkat, azon volt valami szokásos bénaidézetes bejegyzés arról, hogy ha úgy teszünk, mintha nem lenne szívünk, nem bánthatnának, ehhez kommentált valaki, hogy "de ha nincs szíved, nincs lelked se", úgy, mintha ez valami komoly dolog lenne, komoly tény, tudományos megállapítás. igazából kicsit fájnak az ilyenek, kicsit mulattatnak, kicsit dühítenek, sokat lehetne beszélni róla szerintem. nem tudom miért tértem így el a tárgytól. azt hiszem, nem tudok túl sokat, nem is tudom, lehet-e túl sokat tudni (ennek ellenére azt hiszem, valahogy értem, hogy te hogy értheted... persze ki tudja). kitartás.

érezni is rossz, hidd el. nincs lelke. nem lenne jó. nem a fájdalommal van bajom, csak azzal, ha értelmetlen és felesleges. és ha sok. haragszom a világra, és arra a bizonyos felsőbb hatalomra. magamra. a világra. nem, azt hiszem nem tudod, nem meséltem mire gondolok ittmost. de nem is baj. majd lesz valahogy. mindig van valahogy. vagy sehogy. majd elválik

mindig van és lesz valahogy. *ölel*

vagy sem :) *ölel*

hm.. *vállvonölel*

valahogy én is így vagyok... a vállvon, ölel és hmm között. :) *szeretget*

én csak nem értem.. bár valahol alapból nem vagyok kompetens ilyesmi érzésekben asszem..:) (L)

én is csak érzem, nem igazán értem, miért bőgök indokolatlanul, miért fáj ennyire, az, amibe azthittem beletörődtem. neked másmilyen. a tűréshatár, az érzékelés és a fajta is. *vállvon* ha jól gondolom, nem is kell értened. :) (L)