szerelmi kapcsolatban?

Is... meg baráti kapcsolatban is...

ne legyél őszinte, minden - még a legapróbb - hibáját is hánytorgasd fel (ráadásul az összeset úgy, mintha a főbenjáró bűnök lennének) ne segíts neki a bajban, hagyd magára a problémáival hisztizz minden kis hülyeségen akkor lógj a nyakán, amikor alkalmatlan ha ő keres, sose legyél ott ne hangolódj rá az érzelmi hullámaira (ha szomorú valamiért, akkor cikizd ki, vagy kezdj el a saját problémáidról beszélni) kritizálj mindent és mindenkit akit/amit szeret őt is kritizáld, meséld el a legégőbb pillanatait, másoknak (lehetőleg úgy, hogy ő is jelen legyen) ne állj ki mellette ha be akarsz durvulni, akkor használd ki

ígéretesnek hangzik. és ha ezeket mind megtettem, akkor hogy nézzek utánna tükörbe? ^^""

nos, ha egy konkrét embert szeretnél elveszíteni, szerintem egyszerűbb, ha őszinte vagy vele...

egy szerelmes embernek hogy mondod meg, hogy ne szeressen? és ha meg is mondod.... hogyan tudsz neki ebben segíteni, úgy hogy ne hagyd magára lehetőleg, mert akkor kárt tesz magában...?

szerintem ezekkel sem segítenél... legalábbis ismer téged, ha hirtelen megváltozol valószínűleg levágja, hogy mi a helyzet, nem? nem tudom. ha ismerném, könnyebb lenne, de nem ismerem. így fogalmam sincs, mi hatna rá: - ha őszintén elmondod, hogy tovább kell lépnie, hogy rengeteg szép és jó dolog várja az életben, mégha most nehéz is, és fog találni valakit, aki úgy szereti, ahogy megérdemli - ha azt mondod neki, hogy ne bántsa magát, mert akkor te is fogod - ha beszélsz valakivel, aki tud vigyázni rá, és helyetted lelket önteni belé - ha úgy teszel, mintha önző lennél, és elkezdenél arról beszélni - mégha neked is fáj -, mennyire nehéz, strapáló és unalmas számodra az, hogy mindig vele kell foglalkozni, már rég szeretnéd élni a saját életedet, de ő ezzel nem hagyja. és, hogy szerinted szánalmas, hogy ilyen érzékeny, és még téged akar lelki izében tartani. (tudom, hogy ez kemény, és nem is túl hiteles tőled, de ha úgy teszel, mintha felhúznád magad, akkor el lehet adni. ésőbb bocsánaot kérhetsz a szigorú megfogamazásért, és bűnbánóan bevallhatod, hogy nem így akartad közölni, de már nagyon régóta benned volt). - vagy őszintén elmondod, hogy szeretnél tovább lépni, élni az életedet, és ő ebben akadályoz most, pedig el kéne már engedni egymást ha egyik sem tetszik töprengek még... de már nekem is későn van. vagy korán. vagy nem tudom.

az "úgy teszel, mintha" rész kivételével már minden megvolt.... bár rajtam kívül nincs aki lelket öntsön belé, épp ez a gáz... beszéltem két emberrel, hogy segítsen neki, de úgytűnik nem az igazi így se. nem igazán hatnak rá.... :/ nemtudom. úgytűnik a megoldás hogy viszonylagos felügyelett mellett, néhanéha ránézek, de amúgy nem beszélek vele... és egy idő után majd megszűnik a probléma. ha meg nem, akkor még mindig megölhetem magam, és akkor úgy oldódik meg ^___^ ( utóbbi gondolat elég csábító )

sajnos, az a baj az élettel, hogy nem nagyon éri meg eldobni. vannak nehéz helyzetek, de túl sok embert sebeznél meg túl mélyen... stb stb. ezért hát élni kell, és reménykedni abban, hogy minden jó lesz, meg szipiszupi egyszer.

Önző ember.. Ilyet kell kilőni, mindenhol.. Ha kárt tesz magában sose érted vagy miattad.. azt csupán maga miatt.. Márha tenne ilyet... De te tudod... Akár magaddal is végezhetsz.. Ha megoldás ennyi.. :) És sirj.. meg ne beszélgess senkivel.. Jó is az.. (rám ne írj akkor most már) :*

Kisfiú, sajnálom. Próbáld meg nem magadra venni. Ismersz, elmúlik ez az időszakom... Most tényleg nem bírok igazán beszélgetni... És lehet, sőt biztos hogy ez most csak tinihiszti, és majd elmúlik, de most hirtelen sok lett minden. És szeritnem te is tudod, hogy jó néha eltűnni. Próbálj meg ezért nem haragudni rám. Ha túlleszek ezen, akkor hidd el, írni fogok... mert lehet hogy most ezt mondom, de tudod hogy a vőlegényemet nem adom olyan könnyen ;) Adj egy kis időt.

Nekem oly mindegy ismersz.. Én vagy vagyok vagy nem.. Az eleje lényegesebb lett volna ha észreveszed...

a maihoz, mivel ott nem lehet kommentelni: :(. olyan zavaros az egész, nem látom át...de azért vagyok neked, ha kellek!!

Észrevettem. És tudom. De minden ember önző... pont ez a bajom. Hogy mindenki azt szeretné, hogy neki legyen jó, nem számít másokat mennyire bánt vele. Mi egy hónapja szurkáljuk egymást, és szerintem lassan mindhárman belefáradtunk. Jelenleg azthiszem én vagyok a legönzőbb a szituációban. Nemtudom fogja-e magát bántani, megígérte hogy nem. Nem értem, de miattam. Azért, mert nem vagyok az övé, azért mert önző, és magának akar. És mint egy ovis toporzékol, ha nem kapja meg amit akar. El kéne engedni. De nem olyan egyszerű elengedni embereket, ha szereted őket és kötődsz hozzájuk. :) Akkor se, ha nem mindig jó az, amit csinálnak. Utóbbi meg... megtenni nem könnyű, de tény hogy az én szempontomból sokmindent megoldana az öngyilok. De nem... nem lennék rá képes.