Egy új kezdet

Már az ötödikhónapja,hogy nem hallottam Róla semmit. Gondolok rá, viszonylag gyakran... főleg mikora városban vagyunk, vagy épp eszünk ott, ahol eddig vele ettünk, vagy vele sétáltunk. Fura érzés, bár... most boldogabb.

Május 7dike. Barátnőm elvitt inni. Úgy volt, hogy csak ketten leszünk, helyette 6an voltunk. 4 ismeretlen. A feles féláron. Ittam, hogy ne kelljen beszélnem, ismerkednem.... 11re már rosszul voltam. Sírtam, üvöltöttem. Majd hánytam. Kihánytam a rossz érzéseimet. Addig naponta sírtam. Azóta egyszer se. Miatta nem. De más miatt se nagyon.

Szombaton sírtam. Görcsölt a hasam vagy 6 órán keresztül. Fáj jobb oldalt 2-3 fogam. Csak feküdtem az ágyban, remegtem a fájdalomtól és folytak a könnyeim. G végig velem volt, szeretgetett, hozott cukorot és pirítóst ha kértem. Valahogy túléltük.

Régóta nem blogoltam igazán.

Visszaolvasgattama régi blogomat. Elcsodálkozom rajta, mennyire kicsi, és szertelen voltam. Minden második nap meg akartam halni, hogy másnap hangosan kacagva hirdessem: Szép az élet. Folyamatos fent-lent harcok bennem. És az emberek.... a rég "elfeledett" emberek. Akikkel már nem is tudom hogy lehetne újra beszélni. Bár, van akivel nem is akarok. Van, akivel még mindig beszélek. Megdöbbent, hogy mennyire ragaszkodtunk akkor egymáshoz, és mennyi szeretet áradt belőle... ami mára már nem érződik. Mintha egy régről megmaradt fekete-fehér kép lennék, ami bár kellemes emlékeket ébreszt, sokszor teher, és inkább csak eldugnánk a fiók aljába. 

G most itt szuszog mellettem. House 6dik évadot néztünk ma főleg, be is fejeztük. Meg elkezdtük az oroszlánt kirakni, 1000darabosból. Gyenge minőségű sajnos, nehéz rakni. Eddig a széle, és +6darab van összerakva. 

Gnek nagyon fáj a válla, a kirakótól az enyém is. Nemtudok rajta segíteni, hiába nyomkodom, masszírozom, melegítem neki, valahogy nem segít eléggé. 

Negyedik napja tart a nyár és nagyon fáradt vagyok. Sajnos nézni kéne melót... de nemtudom, hogy fogom bírni. PIhennem kéne. Néha érzem, hogy jobb lenne ha lemondanám, és nem is keresnék... de nemtudom megtehetem-e. Néha érzem, hogy menne... talán.

Zárkózottabb lettem 7 év alatt. Már nem vágyom beszélgetni, találkozni. Nehezemre esik törődni másokkal, bár ez nem jelenti hogy nem is szeretnék. Csupán jólérzem magam egyedül, a saját szobámban. És ezért nem tűnik fel, ha valakivel rég beszéltem. 

Azt hiszem, arra várok hogy megmentsenek.

Hát vége.... hát tényleg bezárt a blogol.

Vége valaminek, ami emberek életét mentette meg, változtatta meg, tette jobbá. Kapcsolatok, barátságok, szerelmek születtek és haltak meg. 

És most vége.

Már csak az emlék, a nosztalgia, és azok az utolsó sóhajok: "Miért nem kértem el az új címét..?"

Hát sablont nem igazán sikerült szerkeszteni :D Leginkább semmi nem történt, csak oldalra került ki két dolog és kész. 

Kicsit azért csalódott vagyok miatta, de majd csak sikerül egyszer... Vagy nem. és akkor ígyjártam. :D

Néha kiülök az ablakba és nézem az utcai életet. Elképzelem, ahogy az elhaladó szerelmes pár néha cívódik, vagy a babakocsit tologató édesanya éjszakánként altatót dúdol a gyermekének. Találgatom, vajon ők is felteszik-e azokat a kérdéseket amiket én. Vajon ők hogyan gondolkodnak? Őket is használták már ki? Sírtak már át éjszakákat vagy nevettek át délutánokat? Bírkóztak-e bormámorban úszva a legjobb barátjukkal és énekeltek-e teli torokból hajnalban az utcán? Elmerengek mások életén. Másokon, hogy ha lemennék ésbeszélgetnék velük, milyen hatással lennének az életemre. Vajon minden ember akit megismerünk, végérvényesen megváltoztatja az életünket? Mindenki, akivel kapcsolatbakerülünk olyan hatással van ránk, amit nem lehet visszavonni, sőt talán észre se vesszük, mennyire formált bennünket. Azzal, hogy hagyjuk elmenni az embereket magunk mellett, hogy talán rá se mosolygunk másokra, milyen lehetőségeket veszítünk el? Minden másképp volna?

Talán.

Amikor valahogy semmi nem sikerül. Amikor nem kapsz levegőt, úgy ébredsz, amikor még a kávédat is sikerül elrontani reggel. Amikor a világ összeesküdik ellened, vagy épp te ellene? Amikor csak ülsz, és nincs erőd elindulni, és lefagysz percekre, mert nem érted: miért? Amikor már azt se tudod mi a helyes, mit kellene, mert fáradt vagy, mert az izmaid elernyednek és nem mozognak, de már akarni se tudod. Már kényszeríteni se bírod magad, mert tudod hogy még nincs vége, még menni kell, csinálni... de nem megy.

Na ezek a pocsék reggelek.

kiszakad a tüdőm.

írnom kell.

Bizalmatlan vagyok. A legtöbb emberben nem bízok. Nem bízok abban, hogy vigyázni fognak rám. félek attól, hogy megbántanak, és kárt tesznek bennem.

Sokan bántottak, és sok sebem van. És van, ami még most is vérzik... és ezért nem bízok másokban. Pedig kellene.

Nincs aki hajszoljon, nincs akire hallgatnék. Mert nem bízok senkiben. Vagyis olyanban nem, akinek én is számítanék.

Pocsék döntéseim vannak ezek szerint. Olyan emberekre "támaszkodom", akiknek nemszámít mi van velem. Védekeznék?

* Olyan régen beszéltünk.
* Töröltél?
* Fontos vagyok még neked?
* Gondolsz néha rám?

"- de akkor rendeld meg a hajnyírót és vágasd is le valakivel a hajad, mert nem akarom hogy befonható legyen ballagásra
- jó, de mégis kivel?
- Tündér nem vágja le neked?
- ő tuti nem
- de hát miért?
- mert olyan, mint Nelli mami volt, sírni fog ha olyan rövid lesz
- és olyan jó lelkű is mint a Nelli mami?
- igen"

Amikor valaki a számára legfontosabb és legszeretettebb emberhez hasonlít.... így.... elmondhatatlan.

Najó, azért ez a költőzös dolog kicsit megrázott. :(

Ma voltunk Grétivel a botanikus kertben. Jóóó. ^^ zöld minden, csend van, néha madárcsicsergés * - *

most eszek, aztán alszok :D ha felkeltem utánna meg tanulok. 

- ja, meg elköltözök :(

Azthiszem lassan előkerülök. :) 

Nem volt egy jó időszak ez. Néha még most se tudom mit érzek, mit akarok. 

Ha ittvan G. akkor jó minden. (: Akkor szeretget, és ölel és bújik. Akkor olyan rózsaszín minden. Most vele jó. Nyugodt és boldogságos ^^ Nem az a kicsattanó jó minden... de sokkal jobb, mint az elmúlt fél évben bármikor.

- - - 

Megvan a szakdolgozat konzulensem. A legnagyobb tanár a tanszéken. Örülök neki, eddig úgynéz ki, csak én vagyok nála. Izgalmas lesz. Várom már. :3 Minden napom az analíízis fogja kitölteni. Jóólesz. ^^